Óriás négyzetrácsok

A sima négyzetrácsos füzettel is lehet problémája a grafomotoros nehézséggel küzdő gyerekeknek. Nehezen férnek a pirinyó négyzetrácsba a jelek, a számok. A számírás tanulásának első szakaszában jó segítség lehet a nagyított négyzetrács, a későbbiekben pedig ábramásolós, területlefedős játékokhoz is használható. Két változatot készítettem, egy óriási nagyot és egy kicsit kisebb beosztásút. 

A sima matekfüzet képére hasonlító, csak nagyobb méretű változat is van. A gyerekek képességéhez, fejlődési üteméhez mérten lehet választani, felhasználni. 

Széles vonalközű lapok írástanításhoz

Leendő kis elsőseinkre nemcsak az olvasás, de az írás is vár. Köztudott, hogy az apró kis kezecskék csontrendszere még mennyire nem érett az ilyesmire, hogy extra megterhelő, főleg a fiúknak, akik még később érők. A 4 mm-es vonalköz a füzetekben igazi börtönkaloda lehet az alakuló formáknak, betűknek. De ezen is lehet segíteni szélesebb vonalközzel.

Differenciáláshoz három különféle fokozatot készítettem, 2, 1 és fél cm-es közzel, amiből a gyerek szükségletei, igényei szerint lehet választani, majd a gyakorlottság alakulásával fokozatosan csökkentei a méretet.

Diszgráfiában is érdemes időlegesen ezekre a szintekre visszalépni és naaaagyon lasssssan íratni a gyerekeket

Csajos színvilággal is, a lányok kedvéért.

Kaja ábécé

Ha már multiszenzoros tanulás, egészen mély érzelmi kapcsolat fűz minket ahhoz, amit megeszünk. Imádom, utálom, fúj, nyami... ugye ismerős? Erre lehet alapozni a tanulásban is, az erős érzelmek elősegítik a megjegyzést. Egy étel-ábécé jól kihasználható segítséget adhat minden gyereknek. Körülnéztem a kamrában és a neten, a legtöbb dolgot sk fotóztam, jó sok munka volt.de nagyon élveztem. 

 Javaslom, hogy nyomtassuk, lamináljuk.. Két példányban kinyomtatva jó lehet memorynak, Fekete Péter kártyának. 

Egy kis magyarázat:: Az első két és fél képen a gyakori betűk láthatók. Lehet, hogy néhánynál nem magától értetődő a képhez kapcsolódó szó, ezért pontosítok. A rövid i ivójoghurt, a   hosszú í az író akar lenni. Az ly-hoz a lyukas fánkot tudtam összeszenvedni, ami a multiknál kapható és galád módon csábítja a legtöbb gyereket. A ny az nyúlhús, a hosszú ó óriáskifli,a  rövid ö az öntet. A hosszú ű az újkrumpli, Az ü üvegtészta, a hosszú ű az űrétel. 

Az utolsó fél képen a ritka betűkhöz is kerestem képeket. Dz-vel nem kezdődik magyar szó, az egyetlen ehető dz-s dolog a bodza, ezt üdítőről, szörpről ismerhetik a gyerekek. A q az quinoa, a w a Worchester-szósz, az x az xillit, az y-ra nem találtam megfelelőt, kérdőjellel helyettesítettem. Ezt afféle kiegészítő készletnek szánom, ha szükséges.

 Játékötletek:
- válogatás: szeretem-nem szeretem, van itthon-nincs itthon, csak a boltban van, vagy ott sem
-csoportosítás élelmiszercsoportok szerint: növényi/állati, gabona/tejtermék/hús/gyümölcs/zöldség
-megkóstolni, ha a gyerek szereti a képen látható élelmiszert, vagy kirakni, kiformálni valamilyen módon az ételből a betűt.
-hangjátékok: szótagolás, hangokra bontás
-2 példányban nyomtatva párosító, memory, vagy ha például az y-ból csak egyet hagyunk benn, akkor Fekete Péterezni is lehet vele.

Retró olvasókák újratöltve

Néhány hét kell már csak, hogy a kis elsősök megismerkedjenek az első betűkkel. Ezt követi az olvasástanulás olyan mérföldköve, amely sok kisgyereknek gondot okoz: az összeolvasás. Nélkülözhetetlen, de korántsem könnyű lépés. Itt indul a biztos olvasástechnika kialakulása. Két fontos dolog kell hozzá: biztos betűismeret és a hallott szavak hangokra bontása-összeillesztése. Ebben a folyamatban legnagyobb mértékben a látásunkat,hallásunkat és a munkamemóriát használjuk többek között.

Van olyan kisgyerek, aki egy-két nap alatt megérti az összeolvasást. A legtöbb gyereknek szüksége van egy-két hétre, mire belejön, s vannak néhányan, akik több hónapig is bajlódnak vele (gyakran ők sem feltétlenül diszlexiások, csak az analízis-szintézis lassan érik). 

Mi az, ami könnyebbé teheti ezt a folyamatot? Egy lehetőség a mozgás és tapintás bekapcsolása, a multiszenzoros tanulás. Nem újdonság ez, a régi idők tanítói is használták. Gondolhatunk például a fonomimikára. A nyolcvanas-kilencvenes években  elszórtan felbukkantak hasonló ötletek tanítói kézikönyvekben, ötlettárakban. 

Az első lépés két hang összekapcsolása, két betű összeolvasása. A Meixner-módszerben először magánhangzóhoz olvasunk mássalhangzót, hogy az esetlegesen ejtett segédhang zavaró hatását amennyire lehet, kiküszöböljük. Néhány nap műlva következik a mássalhangzóval kezdődő szótagok olvasása, amely általában nehezebb a kis kezdő olvasók számára. Ezen szótagok némelyike értelmes, mások kezdőszótagként foghatók fel, amit értelmes szóvá lehet kiegészíteni. 

A régi könyveket elővéve ötletes papír alapú mozgatható, forgatható, lapozható, hajtogatható kis eszközöket találni, amelyek  a legó összepattintásához hasonló, egyszerű mozdulattal egészítik ki az összeolvasás mozzanatát. Segítik az olvasás irányának rögzítését is.

A nehezen megülő, eleven és a folyton matató-pakoló gyerekeknek sokkal motiválóbb egy működő papírkütyü, mint egy tankönyv

Magánhangzóhoz olvasunk mássalhangzót

Általában betűmozi néven fut a kis hasítékos papírkeret, amelybe egy betűkkel ellátott szalagot fűzünk és minden összeolvasás után egyet lépünk lefelé. 

A hajtogatós szirmú betűvirágnál kívülről olvasunk befelé. 

Mássalhangzóhoz olvasunk magánhangzót

A Milton-kapcsos korongok közül az alsón vannak a magánhangzók, a felsőn pedig a kezdő mássalhangzó és az összeolvasó ablak. 

Tűzőgéppel kis könyvecskét is készíthetünk, ahol a kezdő mássalhangzó változik, a magánhangzó állandó.

Nyomtatható változatban is elkészítettem ezeket, csak a betűket cseréltem ki. Milton-kapocs és tűzőgép kell majd az összeállításhoz. 

Színesben:

és fekete-fehérben:

Betűkockák a Meixner-módszerhez

A közelgő iskolakezdés apropóján készítettem a betűtanuláshoz, gyakorláshoz, vagy reedukációhoz alkalmas betűkockákat, a gyakoriság és a tanulás gyakorlati szempontjai figyelembe vételével.

Hasznos lehet betűfelismeréshez, szóalkotáshoz, párosításhoz.

Forma (g)raboló

Nem vagyok egyedül azzal a gondolattal, hogy a vizuális figyelem, koncentráció, gyors reagálás fejlesztésének legszórakoztatóbb eszközei a kisiskolásoknál a Dobble és Grabolo játékcsaládok. Tematikus változataiknak se szeri, se száma a Pinteresten.

Most egy nyomtatható formajátékot készítettem, amely a Grabolo játéklogikáján alapul. A játéksoknak (2-4 fő) felváltva kell dobni két dobókockával, egy formással és egy színessel, és gyorsan levadászni a megfelelő játékkártyát. Aki gyorsabb, az viszi. Addig tart a játék, míg az összes kártya el nem fogy.

36 ilyen kártya van. Kinyomtatás után le lehet laminálni, de mindenképp szét kell vágni. A játék kezdetekor szétterítjük ezeket az asztalon. 

Most jönnek a kockák. Az egyik színes, a másik formás.Nyomtathatóak, vagy fakockára, fehér színes rúdra, iskolában hentergő Dienes-kockára alkoholos filctollal is felrajzolhatóak, felfesthetőek.

Egyszerre dobunk a kettővel, ez kiadja valamelyik forma kódját, pl. piros trapéz.  A leggyorsabb játékos felveheti és viheti.

Ahogy fogynak a formák, passzolni is kell, ha olyan formát ad ki a dobás, ami már elfogyott. Az győz, aki a végén a legtöbb formát begyűjtötte.

Iskolában fejlesztők kedvéért van takarékos, színezhető változat is.

Használjátok egészséggel.

A fejlesztő- és gyógypedagógusok varázspálcája

Gondolom, nem vagyok egyedül azzal, hogy az Aliexpressre rá-ránézek. Sok olyan praktikus apróság van, ami kis hazánkban vagy nem, vagy rém drágán kapható, Kínából viszont olcsón és ingyen szállítással beszerezhető. Egyetlen hátránya, hogy néha elég lassan érkezik meg a várva várt csomag. 

Nekem a fő kattanásom az írószerek. A minap olyan filctollkészletre bukkantam, ami szinte mindenre (műanyag, fa, fém, porcelán, papír, textil, hungarocell) jól fog, az első pár percben visszatörölhető, száradás után tartós marad és sokféle, gyönyörű színben kapható. Ez az akrilfilc. A festékanyaga a hobbiboltok akrilfestékeihez hasonló (az alap árnyalatok mindenképp), van metál és glitteres változat is.  A célcsoport eredetileg nem a mi szakmánk, hanem a manga- és képregényrajzoló grafikusok, de szerintem mi is legalább annyira hasznát vesszük a gazdag színválasztéknak. 

Magyarországon 9000 Ft körül láttam, ez a  fajta viszont sokkal olcsóbb. Arra kell figyelni az első használat előtt, hogy a hegyet egy papírlapra nyomva megvárjuk, amíg 15-20 másodperc alatt a filchegyen át leszivárog a festék a munkadarabig. 

Két játékon próbáltam ki fiaim örömére. Az egyik anyaga a kanalazós Kinder-tojásokhoz mellékelt műanyag lapocska, erre dominóképes párosítót firkantottam. Nagycsoportos ovisoknak és elsősöknek való, illetve korosztálytól függetlenül a számfogalom mélyítésére tízes körben. 

A másik egy netet körbejáró videóból való kreatív puzzle. Egy kartont 9 különböző színű mezőre osztunk, az egyes színmezők érintkezési sávjában pedig egy nagyobb italos kupakot körberajzolva köröket vágunk ki, majd további kupakokra ragasztjuk őket. A játék lényege a körök visszaillesztése a helyükre rendesen, vagy fordítva, vagy megcserélve, ízlés szerint.  Itt a kontúrozáshoz használtam az arany akrilt (a festés akril hobbifestékkel készült). 

Ez a játék nagyjából korosztálytól független. Két napja kint van az egyik lerakóasztalon és valaki folyton matat rajta, a kétéves totyogótól a meglett apukájáig. 

Íráselőkészítés az iskolakezdés előtt

Andrisunk iskolába megy. Majdnem nyolc lesz, mire beül abba a bizonyos padba. Hosszú út áll mögöttünk, nem kevés tennivalónk volt az iskolaérettség eléréséig. A második, kontroll iskolaérettségi vizsgálaton, 2017 októberében a gyógypedagógusával egyeztetve házi feladatként magamra vállaltam a grafomotorika fejlesztését, miután a többi terület addigra már többé-kevésbé rendeződött. 

A grafomotorika, finommotorika fejlesztésébe akkor érdemes célzottan belefogni, ha a nagymozgások már megfelelően fejlettek, javult a karok, kéz, ujjak koordinációja. Kisfiamnak ez meglehetősen későn jött össze: 6,5 éves elmúlt, 2 év fejlesztőtorna után, amikor a rajzolás beindult. Ez volt az a pont, amikor világosan látszott, itt a megfelelő idő az íráselőkészítő fejlesztés megkezdésére, a fenyegető alaki diszgráfia megelőzésére.

Otthoni egyéni fejlesztés

Anyaként bizony nem könnyű társterapeutaként működni, a szülői szerep kevésbé "főnöki", inkább gondozó-szeretgető természetű. Nehezebb a feladatokat végigvinni, sokkal jobban utána kell engedni a pillanatnyi állapotoknak, hangulatoknak, egyensúlyozni a feladat és a motiválás között. Viszont a lehető legnagyobb mértékben figyelembe lehet venni az érdeklődést, az apró, finom fokozatváltásokat, javulásokat. 

Egy másik nehézség, hogy rém óvatosan kell eljárni, ha a gyerek felteszi valamilyen formában a "Miért van szükség erre? Rossz vagyok-e, valami hiányosságom van-e?" kérdést. Hiba lenne valamiféle hiányosságtudatot szuggerálni a gyerekbe, tapintatosan kell elmagyarázni, miért van szükség a napi szintű otthoni munkálkodásra és nap mint nap meg kell dicsérni az apró lépésekben jelentkező fejlődést. A mi esetünkben Andris igényelte az apró jutalmakat is, de ezeket folyton váltogattuk: matrica, előrelépés mágnessel a hűtőre applikált társasjátéktáblán, jégkrém a fagyóból, választható családi program - minden belefért. Mellette alapozó terápiára jártunk. 

Problémák

Ceruzafogás: Sajnos, esetünkben az általánosan használt módszerek nem igazán működtek. Egy csomó szenzoros kényelmetlenséget okoztak. Ajánlották a zsepis módszert, de a zsebkendő irritálta a kezét, rögtön kivette. Aztán kipróbáltunk különféle ceruzafogókat. No, azért ennyit nem, de hármat igen. 

A sok helyen dicsért és marketingelt háromujjas ceruzafogó nem jött be, mert akadályozta az ujjak mozgását, idegesítő volt. A háromszög alakú fogó csak a vékony ceruzákra illik, merev és esetlen. Legalább lehet vele radírozni. A szenzorosságával leginkább kompatibilis, a rugalmas, puha szilikon fogó és az intelligens gyurmából rögtönzött házi verzió.

A motoros tervezés problémája

Sokáig nem jöttem rá, mi a gond, miért megy olyan nehezen ez az egész. Hiszen a finommotorika már tűrhető, önkiszolgálás megy, apró mütyürös játék megy, a rajzolás pedig nagyon nem. 

Az a diszpraxiára jellemző probléma jött elő, ami a nagymozgásoknál is megvolt eleinte, amíg időközben nem rendeződött. A formák rajzolása során azonban ismét megjelent: apró motoros rutinokat nagyon nehezen tanul, az egymást követő részmozzanatok szétesnek, nagyon sok ismétlés kell. Reális elvárások, türelem, biztatás, sok gyakorlás, időben elhúzott tanulási folyamat ami segít ilyenkor. Nincs csodamódszer, ami egy csapásra megoldja a problémát. 7-8 alkalommal is elő kellett venni egy-egy formát, és sokféle módon végigmozogni, nagyban és kicsiben egyaránt. 

A síkbeli tájékozódás problémája: 
A téri tájékozódás egy kis bal-jobb bizonytalanságot leszámítva már rendben volt, de az óvó nénik jelzése alapján a szóban már jól értett és szeretett témákkal is nehezen boldogult síkbeli-rajzos formában. Arra kellett ráébreszteni, hogy bizony egy üres, fehér lapnak is szerkezete van. Ha máshol nem is, a fejünkben biztos. Be kell járni, be kell lakni a síkot is, éppúgy, mint a teret. 

Ehhez a téglakrétákat használtuk. A közepes hosszúságú oldalával kereteztük körbe a lapot, ugyanezzel írósávokat húztam, a legrövidebb oldalával pedig elválasztó sávokat. Így lett a lapnak egy olyan szerkezete, amely vezette a szemet és a kezet, en kunkorodtak az égbe vagy a pokolba a sorok. 

Meg kellett még tanulni a balról jobbra haladási irányt és a sorváltást, Andrisnak a régi görögök oda vissza, busztrofedon írásmódja volt a természetes, belülről jövő. 

Eszközök

Írószerek

Fokozatosan finomítottuk az íróeszközöket, nagyon sokáig csak a méhviasz téglakrétákat használtuk. Az ő választása volt a kéthegyű varázsfilc, ami vastagon és vékonyan is ír, ezzel dolgoztunk az általa a Pinterestről kiszemelt vonalvezetős feladatlapokon. Csak az utolsó 3-4 hónapban használtunk vastag színeseket és háromszög alakú grafitceruzát.

Tanszerek

 Tankönyvként a Színezd ki és rajzolj te is volt a vezérfonalunk, ebből napi 1-2 lapot végeztünk el, az aktuális hangulat függvényében. Ebben nagyjából minden benne van, ami kell: színezés, irányok a lapon, alapformák, vizuális észlelés fejlesztése, haladási irány és a betűelemekkel ismerkedés. Viszont esetünkben még ez is egy picit nehéz volt, így helyenként apró kiegészítéseket, plusz létrafokokat kellett beállítani, hogy eredményesen, motiváltan haladhassunk. 

Az egyik ilyen egy Waldorf-füzet beszerzése volt. Van  ugyan erre a célcsoportra készült Szebben akarok írni c. kiadvány, de azt nagyon kötöttnek, kevésbé ovisbarátnak találtam. A nagyon üzembiztos, integrálásra alkalmas alternatív írás-olvasás tanítási módszerből mazsoláztam ki néhány elemet az íráselemekkel való ismerkedéshez. 

A füzet érdekessége, hogy minden második ív selyempapírból van. Ez ad lehetőséget a nagy méretben való vázlásra.

A vonalköze 1 cm-es, ami sokkal közelebb áll az ekkora gyerekek által preferált mérettartományhoz, mint a 4mm-es előső füzet.

Megkockáztatom, hogy MINDEN elsősnek ebben kellene az íráselőkészítést, kisbetűket tanulnia. 

A tanulás folyamata

Említettem, hogy problémák voltak a mozgássorok tanulásával. Nagyban kezdtük, a formát elkészítése kötélből, kijártuk, ugráltuk különféle lépés- és ugrásfajtákkal, jókedvünk szerint. 

Aztán jött a tapintásos-manipulálós rést. Liszt, ketchup, homokgyurma, slime, stb. Vázoltuk is az iskolában szokásos módon A/4-es lapokon. Bizony még így is sokszor nehéz volt, a kezét megfogva, becsukott szemmel mutattam neki az apró, fiónom mozgásokat. A kész betűelemeket aztán arccal-kézzel életre keltettük. 

Készítettem neki különféle karton vonalvezetőket, különböző nehézségi fokozatokban. Szikével vágtam ki a formákat dobozkartonból.

Az utolsó lépés volt a Színezd ki kötet feladatlapja és 1-2 sor írása a Waldorf-füzetben. Ha még ez is kevés volt, akkor témába vágó vonalvezetőket szedegettem le a Pinterestről, azokból lehetett választani. 

Eredmények

Színezés: fokról fokra finomodott, bár még midig kissé keszekusza, de az elsősök átlagába belefér. 

Vonalvezetés, nyomaték: Marokra fogós véséssel kezdtük, aztán fokozatosan gyengült a nyomaték. Amikor már kialakult a stabil ceruzafogás - napi szintű megmutatással nem hazudok, fél évbe telt, mire összejött - , eleinte gyenge nyomatékkal, reszketeg vonalakkal rajzolt, majd rövidesen kialakult a megfelelő, kissé még mindig gyenge nyomaték. Azt hiszem, ez a megszokott HB-s helyett B-s vagy 2B-s ceruza választásával korrigálható. 

Vonalelemek, vonalkapcsolások: A vonalkövetés már pontos. Mostanában ilyesmikkel próbálkozunk,  hogy rögződjön a balról-jobbra irányú, folyamatos, gördülékeny mozgás.

Nehézségek: 

Az önálló formaalakítása nehézkes, az írásmozdulatai darabosak. Spontán 4-5 centis méretben rajzolgatja a tanult formákat. Még mindig fáradékony, bár igyekszik befejezni a feladatokat. Nehézen boldogul az irányváltásokkal, formakapcsolásokkal.

Az elsőben viszonylag alacsony osztálylétszám, kedves-tyúkanyós tanító néni várja. Valószínűleg Meixnerrel tanulnak, ami jelenleg a Waldorfos mellett a másik legüzembiztosabb, leginkább gyerekbarát módszer.   Ismerem a módszer ütemezését, fokozatosságát és jónak találom. De fogalmam sincs, hogy lesz képes kisfiam megugrani a 4mm-es vonalköz szintjét. Ezért  elég nagy a drukk bennem a sikert illetőleg. De ez már legyen a jövő tanév problémája. 

Mindent a kéznek

Négy egyszerű kézügyesítő játék, olyan semmi különös, mindennapokba beilleszthető ügyködések. 4 és 7 éves a két nagyobb fiam, ezekben mind a kettő szívesen beszáll, nem számít a korkülönbség. 

Vastag, neonszínű szívószálak fűzése.  A kicsi vágta, megtanulta rajta az egykezes ollófogást, a nagy felfűzte. 

Ez a fiaim ötlete. Érdekes kavicsok gyűjtése, különféle csiszolópapírokkal csiszolgatás. Nagyon más-más módon morzsolódnak, kijön a keménység különbsége. Lehet találgatni, melyik jött a vulkánokból, melyik a tengerekből. 

Házi pizzafejek. Ilyen formában a hűtőbeli maradékok megmentésére szolgáló ebédet is hajlandók megenni,

Végül egy kis kosárka bevagdosott papírpohárra szőve. A kisebbik még csak játszott a fonalakkal, a nagy figyelgette, majd a felétől ő fejezte be, Dobókockákat tartunk benne. 

Még van néhány félkész projetjük, azokról is beszámolok. 

Nyitott mondatok a fejlesztő foglalkozásokon

Ismét egy fontos és problémás feladattípus. Az  egyenletek megoldását, arányosságot készíti elő. 7-8. osztályban lesz ezeknek az előismereteknek a legnagyobb jelentősége. Addig is viszont minden osztályfokon előfordul és megtesz mindent, hogy legalább egy jegyet lehúzzon azokról, akik hagyják. 

Sajnos kicsit korán vezetik be, hamar elvonják a szükséges segítséget, még a megszilárdulás előtt belépnek a nehezebb típusok, amelyek aztán sziklaszilárdan ott lapulnak a központi matekdogákban, lerontva a jegyeket. Tipikusan az a szitu, mikor arra kíváncsiak, mit nem tud az a bizonyos nebuló. (Ha pótvizsgán nem akarsz átengedni valakit... jó, nem adok tippet, mert visszaélés lenne.)

Pályám kezdetén, kora huszonévesen, a Google előtti időkben egy rém kínos fogadóórát töltöttem el egy szimpatikus, szorongó és ambíciózus anyukával kettesben, aminek fő témája az volt, hogy ugyan te hogyan magyaráznád el a gyereknek a 22+14<@*10<44-2 típusú nyitott mondatok megoldási algoritmusát, mert a nagyobbik gyerekének az időarányos témazárójában benne volt és nem szeretné, ha a kisebbiknek emiatt lenne hármasa matekból. Kattogott az agyam, hogy le ne égjek, de még életemben nem láttam ilyen feladatot. Végül is kibogoztam, aztán a témazáróra inkább összeállítottam egy saját feladatsort. 

Mitől borul ez a feladattípus?
Biztos irányismeret és a mentális számegyenes szilárdsága a megértés alapfeltétele.

Általában aranyos éhes kacsás, krokodilos feladatokkal ismerik meg az  elsősök a relációs jeleket, innen még könnyű az absztrahálás a több-kevesebbre. Akkor még ott van kéznél a korong, pálcika. 

Bizonytalan irányismeret (bal-jobb) már boríthatja a relációs jel felismerését, használatát, a jó absztrakciós készség segíti. A legbiztosabb támpont a tátott száj, ez még akkor is értelmezhető, ha a bal-jobb irányok még bizonytalanok. Ez a szint még minden gyereknek megvan. 

Az első buktató az, hogy - mint nagyon sok más ponton a tanmenetekben- a nagy rohanásban kimarad a gyerekeknek a tárgyi cselekvéssel megoldható feladat, gondolván, hogy minek, ha iskolaérettek, biztos tudják. Pedig nem biztos! Sok kisgyerek ráadásul mozgásból, cselekvésből tanul a leghatékonyabban és ezt a lehetőséget hagyják veszni. 

A második ilyen nehézség, hogy az elsősök jó részében még alakulóban van a kis mentális számegyenes. Magyarul eszközzel számolnak, többé-kevésbé keservesen. A nyitott mondatoknál a tanításban viszont az ebben segítséget nyújtó képi szint is kimarad. A feladatot rögtön elvont formában kapják meg vizuális segítség nélkül. Azonnal absztrakt jelsorozat formájában kell megoldaniuk a problémát. Ez hatalmas lépés, szinte a gyerekek fele nem tudja megtenni.

S ha közösen értelmezték is az ákombákomot, le kell futtatni a kis elsősnek a következőket a buksijában:

• elvonatkoztatni a balról jobbra haladó, egyre növekvő számsorrendtől, amit leggyakrabban látott, csökkenőre fordítani kapcsiból a mentális számegyenest, persze nem  mindig, hanem amikor a feladat megkívánja.

• tudatosítani, hogy az ismeretlen akár a bal, akár a jobb oldalon lehet. Vagy éppen középen. 

• helyesen értelmezni a relációs jelet, ismét ki kell térni arra, hogy a támpont a krokodil nyitott szája, ezt kell absztrahálni

• általában több helyes megoldás van, mindet össze  kell gyűjteni. 

Képi szinten megoldható feladatok
Az éhes állatos feladatok témájukban jól kapcsolódnak a krokodiljelhez, nem nagy az absztrakciós ugrás. Nézzünk pár példát.

A cápa csak a jelölt műveletnél nagyobb számú halakat eszi meg.

A zsiráf az adott összeadás eredményénél kisebb fákat legeli le, mert csak azokat éri el. 

Itt már fordulnak az irányok, gondot kell fordítani, hogy helyesen értelmezi-e a feladatot kis tanulónk. 

Játékosabb változat: madár elől menekülő kukacok, melyiket eszik meg, melyik ússza meg a veszélyes kalandot. Ennél a típusnál egy intervallum valamettől-valameddig. Jó, ha itt megint visszalépünk a tárgyi szintre, ollót és számegyenest aunk a gyerekek kezébe. Az olló jelöli a relációs jelet, ahol el kell vágni a számegyenest. 

Utána már lehet keresgélni a megfelelő útvonalat. 

Ezután már értelmezhetőek a gyerekeknek a feladatok hétköznapokhoz, munkához kapcsolódó vonatkozásai, pl. kerítésfestés. 

Finommotorika-fejlesztés beépítése 

Az iskolai munkában nagyon sok minden papír-ceruza szinten bonyolódik. Ebből is érdemes visszavenni egy kicsit és az apró kis dolgokkal való manipulációhoz visszalépni. Ennek csak a jó fejlesztő fantáziája szab határt: soha meg nem főzött sárgaborsó, parkban szedett gesztenye, kupakok, satöbbi. Két lehetőség: Dobozba szervezzük a munkát, ekkor térképtűvel, gombostűvel is lehet dolgozni, szurkálni - ha az kis drágánk nem él vissza vele. 

Vagy apró dekorgumi figurák (Kikből, Pepcóból) is szóba jöhetnek, vagy magunk is készíthetünk dekorgumiból formalyukasztóval. Becsatlakozhat ezen a ponton a szerialitás is.

Azt gondolom, ha  a tempót lassabbra vennénk alsóban és nem hagynánk ki a manipuláció és a képek szintjét, biztosabb tudású és elégedettebb gyerekek kerülnének ki a kezeink közül.