A mosonmagyaróvári
Futura tudományos játszóház nagyon élvezetes és gazdag választékot kínáló program minden olyan különösen okos gyereknek, akinek a buksijában máshogy van bekötve néhány kábel.
Most egy új attrakcióval egészült ki a létesítmény, a vadiúj
Pocokvilág beltéri játszótérrel. Nagyon jó az alapötlet: a bevásárlóközpontokban megszokott játszóházak játékelemeit ötvözték a kitalálók fagerendákkal, különféle mászható állatszobrokkal, az egészet pedig egy természettel kapcsolatos alaptémára fűzték fel.
Bár 2-12 éves kor között mindenki találhat itt mókát, leginkább mégis a másodikosok tanulnivalójához kapcsolódik a játszóház tematikája. Környezetismeretből ebben a tanévben tanulnak a gyerekek az erdők talaj- és avarszintjéről. A játszótéren kis pocokká, vakonddá változva deríthetik fel a "talaj" üregeit, ugrándozva-mászva ismerkedhetnek az óriásira nagyított talajlakókkal, csúszómászókkal.
A bejáratnál két harmatgombát idéző, legalább három méteres oszlop tagolja a teret és tartja stabilan a mászókák szerkezetét.
A fogadószint egyik fala egy fotófal, aminek résein kikukucskálva apró emlősök bőrébe bújhatnak a kis látogatók. Továbbhaladva különféle pocoklyukakban, aknákban tűnhetnek el e kis felfedezők.
A képzeletbeli talajszint 1 m magasságban van. Pallókon, fatörzseken, gerendákon és a talaj apró élőlényeinek felnagyított másán keresztül vezetnek a felfedezésre csábító ösvények.
Ez mind mászható!
Bikapókfiú szobra őrzi a labdafürdőhöz vezető óriási, lyukas farönk bejáratát. Akár rá is lehet ülni a veszélyes "fenevadra", rendkívül fotogén.
Fent egy másik pók figyel, lesi a pókháló formájú labdafürdőt, mintha zsákmányt keresne. Ez a rész egy hálóval megerősített falú póküreghez hasonlít. A labdák színvilága is visszafogottabb, természetesebb a megszokottnál, talán a rovarpeték látványát is felidézi.
Családi vagy osztálykirándulás számára egyaránt vonzó lehet ilyen formában megismerkedni az úgynevezett nemszeretem állatokkal. Nyáron pedig egy felfordított farönk alatt szinte biztos, hogy élőben is találkozhatunk valamelyik aprósággal, s akkor már jó eséllyel nem pusztító előítélettel tapossák meg a gyerekek ezeket az állatokat.
